Az EU Víz Keretirányelve (VKI) szigorú határidők betartását követeli meg. Ez nagy kihívást jelent, mert sok olyan feladat van, mint például a "terhelések és hatásaik elemzése", vagy az új típusú tipológiai, illetve értékelő rendszerek kialakítása, ami a vízügyi igazgatóságoknak eddig nem volt a feladata.

2004. májusában Magyarország a Duna vízgyűjtőjén fekvő más országokkal együtt az Európai Unió tagjává vált. Ennek következtében az országnak teljesítenie kell a VKI előírásait, amelyek betartása - a Települési Szennyvíz Irányelvhez hasonlóan - szoros határidőkhöz kötött. Amíg a "régi tagállamoknak" az 1996 és 2000 között folyó egyeztető tárgyalások során elég idejük volt a VKI megismerésére, az újonnan csatlakozó államoknak nem volt meg ez az előnyük, így a jelenlegi időszak tele van kihívásokkal számukra.

A helyzet megoldása érdekében Magyarország segítséget kért a VKI végrehajtásához és 2002 elején pályázatot írt ki egy ún. "Twinning Project"-re, amely kivitelezéséhez Németországban talált partnerre.

A 2002. novemberében indult Projekt legfontosabb célkitűzése a VKI előírásainak beépítése a magyar törvényekbe, rendeletekbe és eljárásokba, valamint a VKI tervezési, szabályozási, jelentési és tájékoztatási követelményeinek betartásához szükséges intézményi háttér biztosítása. Ezen túlmenően, kiemelt fontosságú feladat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint az általa felügyelt hatóságok támogatása a VKI előírásainak alkalmazásában és érvényre juttatásában.

Dr. Stephan von Keitz vezetésével egy nemzetközi szakembercsoport közel két éve segíti Magyarországot a VKI végrehajtásában, azon belül kiemelten a vízgyűjtő-gazdálkodáshoz szükséges költséghatékony rendszer kidolgozásának előkészítésében. Bár Magyarország komoly vízgazdálkodási hagyományokkal és tapasztalatokkal rendelkezik, mégis szükséges a meglévő szemléletmódnak az új európai vízügyi jogszabályokhoz való igazítása, egy több funkciós, rugalmas és költséghatékony vízvédelmi rendszer kiépítése érdekében. A Projekt segítséget nyújt az intézményi adottságok javításához és a jelentési kötelezettségek teljesítéséhez is.

A Projekt tevékenységei közé tartozik többek között:

• a magyar felszíni vizek tipológiája kidolgozásának támogatása;
• a referencia állapotok meghatározása és a referenciahelyek kijelölése;
• a felszíni és felszín alatti víztestek kijelölése;
• azoknak a felszíni és felszín alatti víztesteknek a kijelölése, amelyeknél kérdéses a kitűzött célok elérése,
• a jogharmonizáció támogatása;
• a felszíni és felszín alatti vizek biológiai elemzését is magában foglaló vizsgálati rendszerhez szükséges eljárások kidolgozása.

A fenti tevékenységeket a magyar hivatalos szervekkel és a Nemzetközi Duna Védelme Bizottsággal szoros együttműködésben hajtották végre.

2004. augusztus 5.-én az EU PHARE alapból megítélt további anyagi forrásoknak köszönhetően a Projektet 2004. október végéig meghosszabbították. A hosszabbítás során az eddigi feladatkör újabb feladatokkal bővült, mint például:

• az erősen módosított víztestek kijelölésének támogatása;
• azoknak a víztesteknek az azonosítása, amelyek esetén kérdéses a kitűzött célok elérése;
• a magyar munkacsoportok műszaki/szakmai támogatása;
• a magyar végrehajtási útmutató továbbfejlesztése;
• módszertani támogatás a 2005-ös jelentések elkészítéséhez;
• a jelentési feladatokhoz szükséges átfogó térinformatikai adatbázis kidolgozásának támogatása;
• közreműködés a VKI magyar honlapjának továbbfejlesztésében;
• Két szolgáltatási keresztszerződés magánvállalatokkal a magyar VKI honlap és a térinformatikai adatbázis továbbfejlesztésére.

További információk: www.eu-wfd.info